Üzemanyag szivattyú

Az üzemanyag-, vagy más néven tüzelőanyag-szivattyúk gondoskodnak arról, hogy az üzemanyag eljusson annak rendeltetési helyére. A szivattyú szerves része a rendszernek, amely megfelelő mennyiségű üzemanyaggal látja el a motort, tehát hibája alapvetően befolyásolja a gépjármű működését.

A befecskendező rendszeren belül ráadásul ez az alkatrész az, ami a leginkább igénybe van véve, vagyis a vele kapcsolatos hibával gyakran találkozhatunk. 

Az üzemanyag szivattyúnak szélsőséges körülmények közepette is biztosítania kell a megfelelő befecskendezési nyomást, valamint megbízhatóan kell működnie. 

Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy az alkatrész mindig jó állapotban legyen, és hogy ha szükséges, új alkatrészre cseréljük.

Az üzemanyag-befecskendezésről gondoskodó rendszer bemutatása

A tüzelőanyag (legyen az benzin vagy gázolaj) továbbításáról gondoskodó rendszer leegyszerűsítve a következő részegységekből áll:

• tartály;

• szivattyú;

• szívócsővezeték;

• nyomócsővezeték;

• szűrő;

• valamint a rendszerhez gyakran tartozik visszafolyó-csővezeték is.

A tartály egy acéllemezből vagy műanyagból készülő egység, amelyben nem jöhet létre túlnyomás, és amely még egy esetleges balesetkor is jól tart annak érdekében, hogy az üzemanyag ne folyhasson el.

Legalább ilyen strapabíró a rézből, acélból vagy műanyagból készülő üzemanyag-vezeték is. Az üzemanyag szivattyú ezen a vezetéken helyezkedik el.

Az üzemanyag szivattyú rövid bemutatása

A modern gépjárművekben a tüzelőanyag tápszivattyús rendszer segítségével, visszafolyás nélkül jut el a motorba.

Kialakításuk szerint három fajta üzemanyag szivattyú között tehetünk különbséget. Vannak:

• a mechanikus;

• a pneumatikus;

• és a villamos meghajtású kialakításúak.

Felépítésük szerint megkülönböztetünk:

• membránszivattyút;

• dugattyús szivattyút;

• fogaskerék-szivattyút;

• lapátos szivattyút.

A modern üzemanyag szivattyúkkal kapcsolatos elvárások:

• megfelelő mennyiségű tüzelőanyagot szállítsanak (túl kevés és túl sok egyaránt rossz; előbbinél csökken a teljesítmény, utóbbinál nő a fogyasztás);

• ne fogadja a benzint üresjárat.

Elhelyezkedés szerint pedig benzinmotorok üzemanyag szivattyúi lehetnek:

• in-line (vagyis benzinvezetékbe épített);

• in-tank (vagyis benzintartályba épített).

A membránszivattyúról

A korszerű karburátoros, négyütemű Otto-motorok membránszivattyúi általában 0,2-0,3 bar szállítónyomásra képesek, és elérhető belőlük a nyomórudas, mechanikus meghajtású és a nyomórudas emelőkaros működtetésű változat.

Az üzemanyag szállítására használt szivattyúk másik neve, az AC-pumpa valójában egy rövidítés, amely Albert Championnak állít emléket, aki egy francia kerékpárversenyző és alkatrész-gyártó vállalkozó volt.

A leggyakrabban használt nyomórudas hajtás membránszivattyú három fontos részből áll:

• szivattyúház;

• alsó fedél;

• és a két részegység között található membrán.

A membránra támaszkodó tekercsrugó biztosítja a nyomást, a tüzelőanyag pedig a membrán szívóhatására jut el a tartályból a membrántérbe, ahonnan a membránrugónak köszönhetően áramlik tovább karburátorhoz.

A dugattyús, a fogaskerekes és lapátos szivattyúkról

A dugattyús szivattyúkat is gyakran alkalmazzák, és van belőlük egyes és kettős működésű, valamint villamos kialakítású is.

A másik előszeretettel alkalmazott típus az úgynevezett fogaskerekes üzemanyag szivattyú, amely a legegyenletesebb tápnyomást biztosítja. A fogaskerekes kialakítás megfelelő szállítási teljesítményre képes.

A lapátos üzemanyag szivattyút annak egyszerű felépítése miatt kedvelik. A kialakítás szivattyúházában két forgórész dolgozik, és a tüzelőanyag szívásáról a két rész térfogatának nyomásváltozása gondoskodik.

Az üzemanyag szivattyú meghibásodása azt eredményezi, hogy a motorhoz nem jut elég mennyiségű tüzelőanyag. Ilyen esetben az alkatrészt feltétlenül cserélni kell, hogy a gépjármű megfelelő működjön.

Az Autóalkatrész Központ webáruházában a vásárlókat széleskörű üzemanyag szivattyú kínálat várja.